2012. december 01. szombat

Hazudnék ha azt mondanám, nem tett kíváncsivá abejelentés a vasárnapi náciellenes tüntetés szónokairól. Azt a tényt, hogy Rogán Antal helyet kapott Bajnai és Mesterházy mellett a szónokok között, némi eufemizmussal úgy tudnám jellemezni: meglepett. Nem gondolom, hogy buzgó egyeztetés folyna  a színfalak mögött, hogy ki mit fog mondani, hová teszi a hangsúlyokat, így csak reménykedni tudok, hogy Rogán Antal a Fidesz-KDNP frakcióvezetője nem felejt el bocsánatot kérni pártja főnöke nevében azért, ami ide vezetett.

Nem felejti el elmondani: a felelősség azért, hogy 2012-ben Magyarországon tömegdemonstrációt kell tartani a nácik ellen – nem a harmincas-negyvenes évek nácijai, hanem a mai kor, a most nácijai ellen, elsősorban a Fideszt terheli. Nem felejti el elmondani, hogy tévedtek, amikor azt mondták, kordában tudják tartani a magyarországi nácikat. Nem felejti el megemlíteni, hogy cinikus politikai számítás állt a mögött, hogy ma Magyarországon a nácik azt mondhatnak, azt félemlíthetnek meg, amit és akit akarnak, és a Fidesz sem ellenzékben, sem kormányra kerülve nem tett ez ellen semmit. Elmondja nekünk azt is, hogy tévedés volt Nyirő József, Wass Albert tananyaggá tétele. Bocsánatot kér azért is, hogy a Fidesz vezette kormány a Horthy-korszak rehabilitálásával nyíltan és félreérthetetlenül nemcsak hozzájárult, de kezdeményezte a náci ideológia relativizálását. Elmondja nekünk azt is, hogy a Fidesz átértékelte álláspontját, és bennünket, zsidókat, cigányokat, melegeket, liberálisokat, baloldaliakat is ehhez a nemzetnek tartozónak gondol.

Tudom jól, meghasonlás lenne Rogán Antalnak mindezt elmondania. Azt is tudom, hogy nehéz lenne egy ilyen vallomást őszintének gondolni nekünk, akik majd ott állva hallgatjuk a beszédét. A baj csak az, hogy minden, ami ennél kevesebb, olyan, mintha Rogán Antal ott sem lenne. Ennél kevesebbért vasárnap kár lesz felkapaszkodni a színpadra és a téli hidegben belebeszélni a mikrofonba. Ha ennél kevesebb jön ki Rogán Antal szájából, az olyan, mintha el se mondaná. Akkor tudni fogjuk, amit most még csak sejtünk, hogy Rogán Antal beszéde nem más, mint annak a cinikus politikának az újabb állomása, amely most, hogy egy képviselői mandátummal rendelkező náci felszólalásával a magyarországi közbeszéd állapota elért egy olyan pontra, amely már nemzetközileg is kínos az állampártnak, és úgy gondolják, „mutatni” kell valamit. A Fidesz pontosan látja azokat a reakciókat, amelyek az elmúlt napokban elöntötték a nemzetközi sajtót, és erre Rogán Antal a válaszuk. Gondolom, Kumin Ferenc a király meztelenségének takargatásáért felelős államtitkár kiszpindoktorkodta Rogánt, ami után majd a nemzetközi közvélemény jól megnyugszik, aztán lehet készülni tovább a permanens fülkeforradalom újabb vívmányira, legfőképp a narancscédulás választásokra.*

Azt eddig hiába kérték számon rajtuk, hogy egyik közjogi méltóságunk sem állt oda a nyilvánosság elé, hogy elmondja azokat az egyszerű tőmondatokat, amelyek mindenki (mindenki!) számára világossá tették volna: azzal a mocsokkal, amely nap nap után egy magyar parlamenti párt politikusainak a szájából zúdul ki, ránk, magyar emberekre, megengedhetetlen, és azzal az elnök, a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke semmiféle közösséget nem vállal. Kopipésztelt sajtónyilatkozatokkal ez a dolog nem megoldható. Egy normális demokratikus országban ilyen nyilatkozatokra úgy fél órát kell várni, mert normális demokratikus országokban az ilyen helyzetekben a reakcióidő is számít.

Ha mindez nem hangzik el Rogán Antal szájából vasárnap, akkor az olyan lesz, mintha csak meleg levegő jönne ki belőle. Ha mindez nem hangzik el, akkor Mesterházy és Bajnai is csak biodíszlet lesz ott színpadon. Rogán fellépésének díszletei, akiknek (amelyeknek) semmi más funkciójuk nem lesz, mint segíteni a Fidesznek, hogy demokratikus pártnak láttassa magát. Így Rogánnak lesz két lelkes és elkötelezett statisztája, aki segít ennek a cinikus és kártékony politikának a megvalósításában.

Pedig a tét nagy. Nem a félelemről van itt szó. Én nem félek a labdarúgó stadionok B-középjeinek szókészletével rendelkező, ezek gondolati síkján mozgó, szerencsétlen embereket megbolondító, őket pincérmaskarába bújtató és masíroztató, magukat politikusnak nevező kalandoroktól. Nem. Itt és most arról van szó, hogy mi magyarok maradhatunk-e tagjai a civilizált nemzetek közösségének vagy hosszú időre kiiratkozunk onnan.