2013. már 02.

A Milla civiljei

írta: gkakuk
A Milla civiljei

[caption id="attachment_980" align="alignleft" width="300"]©origo.hu ©origo.hu[/caption]

(A Galamuson jelent meg ez az írásom február 28-án)

Nem lehet most nagyon jó dolog Bajnai Gordonnak lenni. A kezdeményezés, amely tavaly októberben a politikai toplisták élére repítette a szervezetét, mostanra úgy pereg ki a kezei közül, mintha tengerparti homok lenne. És a dolog megállíthatatlannak tűnik. Miközben azon dolgozik, hogy valahogy összebarkácsoljon egy létező és a választásokon indulni képes pártot, egyik fontos támasza, a Milla, hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván a „pártpolitizálásban” részt venni.

Bejelentését egy közleménnyel nyomatékosította. Egy olyan közleménnyel, amely nemcsak nehezen értelmezhető az önellentmondásai miatt, de a benne foglalt kijelentések a lassan és óvatosan formálódó ellenzéki együttműködésnek is ártanak.

„A Milla számára a politika továbbra is a közügyeket jelenti; a Milla elsődleges bázisa az utca, a közélet pártpolitikán kívüli valamennyi színtere, a választók és civilek tömegei” – írják az elején. (Gyors megjegyzés: nemcsak a Milla számára jelenti a politika a közügyeket és a közéletet.) Másrészt, két bekezdéssel később, fokozzák a kavarodást, amikor a következő kijelentést teszik: „Ezért kell nagyon erős kontroll és elfogadható garanciák mellett képviseletet szereznünk – hogy legyen egy újfajta kommunikáció és párbeszéd a civilek és a politikusok között; hogy ne csak a folyamatos opponálásra és kritikára legyünk képesek a politikával szemben, hanem a hathatós megrendelésre is.”

Ha a Milla elsődleges bázisa az utca és a közélet pártpolitikán kívüli része, akkor hol kívánnak „elfogadható garanciák mellett képviseletet szerezni”? Mert ugye képviseletet szerezni választott népképviseleti testületekben lehetne, úgymint országgyűlés, önkormányzatok.

Néhány sorral lejjebb tovább bonyolódik a dolog, amikor jön a közleménynek ez a bekezdése: „vasárnap elfogadtuk, hogy szigorú garanciák mellett millások is politizálhassanak, ha akarnak”. Ez tényleg jó. Jó lenne. De a pontokba szedett rész mintha nem ide illő volna:

„A Milla mint szervezet nem kíván a választásokon indulni, jelölteket állítani, pártpolitikai küzdelemben részt venni.” Akkor hogyan szeretne képviseletet szerezni? Ha se jelölt, se pártpolitikai küzdelem? A következő pont is érdekes: „A szervezetet ezentúl nem elnök, hanem héttagú elnökség vezeti; az elnökség tagjai között pedig legfeljebb egy fő lehet, aki bármilyen pártban tisztséget vállal.” Gondolom, az az egy Juhász Péter lesz. Ám ezzel bukik a „millások is politizálhassanak, ha akarnak” felütés. A héttagú elnökség hat tagjának ezt a jogát egyből elveszik. Ők nem politizálhatnak úgy, ahogy akarnak.

Így hirtelen, első olvasásra ennyi a primer ellentmondások halmaza, amelyek nehezen értelmezhetővé teszik a Milla közleményét és megnehezítik az Együtt 2014-et párttá alakítani kívánók dolgát. De megnehezítik a demokratikus összefogást és azok megszólítását is, akik elfordultak vagy elfordulni látszanak a politikától.

A Milla a pártokat állítja szembe a civil társadalommal. A rossz és a jó harcaként festi le a helyzetet, és ez, mint minden sematikus beállítás, hamis. Azokat vezeti félre, akiket szeretnének visszaterelni a politizáláshoz, akik legalábbis elmennének szavazni. Úgy gondolom, amit a Milla csinál, sokkal károsabb a demokratikus ellenzékre, a demokratikus összefogásra nézve, mint a CÖF finanszírozta Gyurcsány–Bajnai-hirdetések, a rezsim karaktergyilkos kísérletei, a negatív propaganda. Azok, akik elképzelhető, hogy elmennének szavazni, kiábrándultak a Fidesz hatalomgyakorlásának módszereiből, a demokratikus ellenzékhez állnak közelebb, hitelesnek és megfontolásra alkalmasnak tarthatják a Milla zavaros üzeneteit, amelyek egyébként nem segítenek a politikából kiábrándult szavazókat meggyőzni arról, hogy érdemes, fontos, szükséges lenne most (2014-ben) elmenni és szavazni.

A Milla nem tesz mást, mint ezt a politikaellenes hangulatot meglovagolva a civil társadalom erkölcsi felsőbbrendűségét hirdeti a pártokkal szemben. Azt azonban elfelejti, hogy egyrészt vannak és lehetnek olyan politikai pártok, amelyek nem feltétlen rosszak és korruptak, másrészt a képviseleti demokrácia nem tud pártok nélkül működni. Pártok kellenek. Közülük kell kiválasztanunk azt, amelyikről úgy gondoljuk, hogy leginkább megfelel az ízlésünknek, amelyikről elhisszük, hogy képviselni fogja az érdekeinket. Amikor a pártok, a demokrácia egyik fontos intézménye ellen érvel és mozgósít a Milla, akkor a demokrácia ellen és nem érte tesz.

Csigó Péter, a Milla egyik (volt?) ideológusa még tavaly januárban, a fent említett nyilatkozatra érdekesen rímelő esszéjében – amely az új politikai minimumról szól – hosszasan érvel a civilek mellett ebben a mesterséges, a Milla által teremtett univerzumban. Ma is arra emlékeztet, hogy az elmúlt egy évben a Milla semmit sem tanult. A helyzet ugyan változott, ám a hatása nem látszik a politizálásán. Csigó ezekkel a gondolatokkal fejezte be írását:

„A demokratikus civil társadalom a Negyedik Köztársaság legfőbb letéteményese, és a mai helyzetben nem köthet politikai koalíciót az ország korábbi tönkretevőivel a mostaniakkal szemben. Ma, 2012-ben, civil ellenzékre, civil kerekasztalra, civil programra, civil összefogásra van szükség: arra, hogy civil szervezetek tucatjai együtt dolgozzák ki a magyar civil társadalom politikai képviseletének alapjait.”

Most, majdnem pontosan egy évvel később, az látszik, hogy a Milla beleragadt a civil társadalom kontra pártpolitika mesterségesen felépített világába, és nem próbál meg átmenetet, kompromisszumot keresni a pártok alkotta demokratikus politikai rendszer és egy érdekei képviseletére alkalmas, működő civil társadalom között. Nem is akar választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy az MSZP, a Demokratikus Koalíció vagy akár az Együtt 2014 támogatói, aktivistái, választókerületi emberei kik, ha nem civilek. Mert az addig rendben van, hogy Bajnai meg Juhász Péter együtt tud dolgozni, de milyen üzenetet hordoz majd ez az együttműködés, amikor Juhász – aki egyenlőbb lett az egyenlőknél, hiszen neki engedélyezték, hogy párttag legyen – intézményes kapocsként fogja összekötni az antipolitikát képviselő Millát és a politikát „csinálni” akaró Együtt 2014-et, illetve a majdani demokratikus összefogást, amelynek tagjai 2014-ben odaállnak az egész elképesztően lejtőssé alakított pályára és felveszik a politikai küzdelmet a jelenlegi hatalom embereivel.

Szólj hozzá

Bajnai ellenzéki összefogás Milla Juhász Péter