Hirtelen megváltozott a szerb álláspont, Tadic elnök tárgyalna a területi kérdésekről

A Fiat lehet a megoldás? 

zerző: Kakuk György
2008. szeptember 30. kedd

A koszovói tartomány megosztásáról mégis hajlandó tárgyalni Szerbia, a váratlan bejelentést elemzi a zóna hivatásos békefenntartója. Kakuk György szerint a váltásban nagy szerepe van annak, hogy a Fiat a héten megvette a Zastava autógyárat.

Mielőtt 2005-ben Ahtisaari volt finn elnök irányítása és az ENSZ felügyelete alatt elkezdődtek volna a tárgyalások Koszovó státusáról, a nyugati nagyhatalmakat és Oroszországot jelentő úgynevezett összekötő csoport a miheztartás végett egy három pontból álló alapelvcsomaggal járult hozzá a tárgyalások sikertelenségéhez. A három alapelv egyik legfontosabbika pedig úgy szólt, hogy Koszovó nem megosztható. Világos és egyértelmű utalás volt ez az akkori status quóra. Arra a helyzetre, hogy Koszovó északi része, három szerb többségű önkormányzattal és Mitrovica városának az Ibar folyótól északra eső részével nem tartozott a pristinai ideiglenes koszovói kormány fennhatósága alá.

A státustárgyalások sikertelenül zárultak, már ha az volt a céljuk, hogy valamiféle kompromisszumon alapuló megoldást találjanak a jövőbeni státusra. A tárgyalások második körében állítólag a kompromisszumkeresés már olyan méreteket öltött, hogy Koszovó lehetséges megosztását is tárgyalási alapnak tekintették a nemzetközi közvetítők. Ehhez persze kellett Oroszország is. Az orosz diplomácia ekkorra már félreérthetetlenné tette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt majd csak egy olyan határozatot tud támogatni (és nem megvétózni), amely a felek megegyezésén alapszik. Nos, ez a pillanat mind a mai napig nem jött el. Eljött viszont a függetlenség kikiáltása és meglehetősen akadozó elismerése.

Koszovó megosztását a pristinai politikai vezetés elutasítja, nem hajlandó lemondani a Koszovóhoz tartozó területekről. A szerb politikai álláspont pedig az volt, hogy a megosztás támogatása egyet jelentene az Ibar folyótól délre élő szerbekről és a történelmi emlékhelyekről való lemondással. A szerb politika azonban változik. Friss hír, hogy Boris Tadic szerb elnök nem tartja elképzelhetetlennek a tartomány megosztásáról szóló tárgyalásokat. A szerb állami televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy minden elképzelhető, ami a megoldáshoz és ahhoz vezet, hogy az egyik fél nem mindent elveszítve jön ki a koszovói ügyből. Persze mindez akkor képzelhető el, ha már minden más lehetőséget megvizsgáltak és kimerítettek a felek.

Gyökeres fordulat ez a belgrádi kormányzat Koszovóról alkotott politikai álláspontjában. Néhány hónappal ezelőtt egy ilyen nyilatkozat a politikai öngyilkosság kategóriájába esett volna. Csakhogy néhány hónap alatt sok minden megváltozott Szerbiában. Mindenekelőtt, a május 11-i választások idején a szerb közvélemény még úgy gondolta, hogy Koszovó a legfontosabb kérdés, amely a társadalmat foglalkoztathatja. Az eltelt hat hónapban a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Koszovó ügye lecsúszott az ötödik helyre. Például már az Európai Unióhoz való csatlakozás is fontosabb.

Úgy gondolom, az sem véletlen, hogy Tadic éppen most veti fel Koszovó megosztásának lehetőségét. Hétfőn ugyanis végre aláírták a Fiat konszern és a kragujevaci Zastava autógyár közötti szerződést. A szándéknyilatkozat már a választási kampányban nyilvánosságra került, és a pártokra leadott szavazatok területi megosztása szerint nagy segítséget jelentett a Demokrata Pártnak a választás megnyerésében. Az üzlet hétfőn vált véglegessé. A gazdasági depressziótól sújtott Kragujevacban emelkedni kezdtek az ingatlanárak, a Fiaton kívül valószínűleg más befektetők is érkeznek, sok eddig munka nélkül lézengő szerbnek újra állása lesz. Komoly siker ez, ami az elnök pozícióját erősíti.
A másik ok pedig, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt sikeresen menetel előre a szerb kormány keresete, amely a hágai Nemzetközi Bíróságon hivatalosan is azt firtatná, vajon a hatályos nemzetközi joggal összeegyeztethető-e Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlensége. Október 8-án arról szavaznak a tagállamok képviselői, hogy támogatják-e a szerb keresetet. A bíróság döntése csak jóval később, akár évek múlva várható, ám hosszú időre megakaszthatja Koszovó nemzetközi elismerésének folyamatát. Ezzel egy időben azonban tárgyalási pozícióba ültetheti a szerb diplomáciát. Tadic elnök megosztásról szóló nyilatkozata világos üzenet. Üljünk le, tárgyaljunk, találjunk megoldást. Nem lehet nem elfogadni.