Az ENSZ-közgyűlés most szavaz arról, hogy támogatja-e Szerbia bírósági indítványát

Nincs úniós vélemény

szerző: Kakuk György
2008. október 7. kedd

Tartózkodást tervez az Európai Unió azon az ENSZ-szavazáson, amelyen Szerbia Koszovó elleni keresete a téma. Kakuk György, a zóna hivatásos békefenntartója érdekesnek tartja az álláspontot, amikor az uniónak kellene rendet tennie a vidéken.

Szerda délután az Egyesült Nemzetek Közgyűlése dönt arról, hogy támogatja-e Szerbiának a hágai Nemzetközi Bírósághoz intézett beadványát, amelyben arról érdeklődik, hogy a február 17-én egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenség, amelyet a mai napig 47 ország ismert el, összeegyeztethető-e a nemzetközi jog hatályos normáival és szellemével.

A holnapi szavazás alapvetően megváltoztathatja a Koszovó nemzetközi státusa körüli diplomácia felfordulás dinamikáját. Ha a szerb kezdeményezés nem kapja meg az ENSZ-közgyűlés többségi támogatását – elemzők erre látnak kisebb esélyt –, akkor a Koszovót elismerő országok száma rövid idő alatt elérheti a kritikus százas számot, ezzel mellőzni lehetne mindenféle további nemzetközi jogi érvelést, és a nemzetépítés mehetne szépen tovább a maga útján, csendesen.

Ha a kezdeményezés megszerzi a tagállamok többségének támogatását, akkor viszont hosszú időre leállhat Koszovó függetlenségének elismerése, Szerbia pedig újra tárgyalási pozícióba kerülhet, és azok a tárgyalások pedig túl a mindennapi praktikus dolgokon, alapvető, a tartomány státusát érintő kérdésekről szólhatnának

A szavazás előtt érdemes egy kicsit elidőzni, és megvizsgálni az Európai Unió álláspontját. Pontosabban érdemes lenne, ha létezne ilyen. Annyit tudni, hogy az unió megpróbál valamiféle egységes álláspontot képviselni majd a szavazáskor. A kezdeményezés szerint ez az egységes tartózkodás lenne. De csak lenne, mert ez idáig nem jött össze. Úgy tudni, hogy két tagállam a szerb indítvány ellen kíván szavazni, négyen, esetleg öten támogatnák, a többiek pedig a kényelmes tartózkodást választanák. Ennyit az unió közös kül- és biztonságpolitikájáról. Egy olyan helyzetben, amikor brüsszeli tervek szerint az Európai Unió missziója és főképviselője lesz majd annak a nemzetközi közösségnek a vezető ereje, amely Koszovót átvezeti az egyoldalúan kikiáltott függetlenség első évein, felügyeli az intézmények működését, betartatja a kisebbségi jogokat, megszilárdítja a demokráciát. Nem részletezem.

Ami Koszovó függetlensége körül történik, bármi legyen is a szavazás eredménye New Yorkban, annak ellenére precedens lesz (vagy már az is, lásd Abháziát és Dél-Oszétiát), hogy a nyugati nagyhatalmak sokszor és hangosan elmondták: nem lehet példaértékű mindaz, ami itt történik. A precedens veszélyeire figyelmeztet Bruno Kopjteres brüsszeli politikatudós a világ egyik vezető külpolitikai magazinjában, a Le Monde Diplomatique októberi számában megjelent cikkében. „A nyugati nagyhatalmak megsértették az önrendelkezéshez való jogot azzal, hogy engedték túlterjeszkedni a nemzetközi jogi normák által megrajzolt határokon” – irja Kopjteres. És arra figyelmeztet, hogy az országok területi sérthetetlenségével való szakítás és egy elszakadásra vágyó terület elismerésével a központi kormányzat akarata ellenére a világ sok olyan országát, amely szakadár mozgalmakkal küzd, destabilizálni fogja. Véleménye szerint az önrendelkezés joga csak a gyarmati vagy erőszakos külső uralom alatt lévő országok esetében áll meg.

Hogy mit gondolnak minderről az ENSZ tagállamainak képviselői? Szerdán az is kiderül.