From Kanjiza a footpath lead out of the town. It goes along the river in the forest. A pleasant easy one kilometer walk under the trees. From the end of the path the highway junction is only another kilometer and half. ANd there comes the last long walk along a straight and very good quality road to…
Zúgtak a katolikus templom harangjai, amikor a befutott a szabadkai busz a magyarkanizsai buszállomásra. A hatórás járat tulajdonképpen három buszból állt. Egyszerre indultak Szabadkáról mind a három tele menekülttel. Meg néhány helyi polgár igyekezett haza. Mellettem Magda néni ült. Királyhalomról…
Belgrade is a stopover. Chaos and disorder. The parks around the bus station have been taken over by refugees. Across the bus station and a housing block away is where they are. Waiting. The tickets to the northern cities of Vojvodina are sold for days in advance. Signs in arabic language…
Belgrád csak egy megálló. Kaotikus és rendezetlen. Csak egy megálló. A buszpályaudvar környéki parkokat átvették a menekültek. Szemben a pályaudvarral és egy háztömbbel arrébb két parkban is arra várnak, hogyan indulhatnak tovább. A Vajdaság északi városaiba tartó buszokra napokra előre eladták az…
(Absurd drama, act 2, scene one. At the Macedonian-Serbian border, five hundred meters from the border, next to a forest.)
Everything went so fine. After a short stopover in Komanovo the driver dropped me just outside of Tabanovce at a deserted roundabout next to main motorway. The border was…
(Abszurd dráma, második felvonás, első szín. Macedónia és Szerbia határán, ötszáz méterre a határtól. A susnyás szélén.)
Pedig minden olyan jól alakult. Kumanovo éréntésével Tabanovce külsőn tett le az ember, aki a kumanovoi buszpályaudvarról jelentős kedvezményt ígérve hozott el a tíz…
-We are not animals, - Aden who sat next to me on the bus which was heading to Skopje form Gevgelija started a conversation with this strong statement. But this was just the summary of a day which was more like a surreal drama. Because this all is a big lie.
In Idomeni, the small Greek village…
Nem vagyunk állatok - ezzel az erős felütéssel kezdett Aden, a damaszkuszi mérnök, aki mellettem ült a Gevgelija Szkopje buszjáraton. De ez már a nap legvégének egy mondatos rezüméje volt, addig meg történt minden, ami leginkább egy szürreális drámára hajaz. Mert, hogy ez az egész egy hazugság.…
We were sitting in the dust about an hour. I have joined a group of twenty thirty people. Actually the group or more excatly Abdulrahman from Homs have choosen me. A twentyfive year old Syrian who worked for a hospital as IT technician, beside that he studied as well. Now he is heading to Norway.…
Vagy egy órát ücsörögtünk a porban a csoporttal, amit tulajdonképpen nem is én választottam. Abdulrahman talált meg. Egy huszonöt éves srác Homszból. Öccsével igyekezne Norvégiába, ahol álítása szerint már ott van a család nagyobbik része. A polgárháború kitöréséig, meg még egy kicsit utána is,…